Hogyan töltött el egy hetet Marcsi és Balázs Budapestről Görögország legjobb  szállodájában, luxuskörülmények között  féláron?!

2. nap

Másnap reggel Balázs kipihenve, korán ébredt és az erkélyről nézte a napfelkeltét –ami majdnem annyira szép, mint a naplemente-! A „lányok” még aludtak, így üldögélt az erkélyen, és nyugodtan iszogatta a kávéját. Nézte, ahogy kel fel a nap, és szinte percről, percre változik a tenger színe. Hol a pálmafák levelén, hol az automata öntözőtől vizes fűszálakon csillan meg a napsugár. Mint később mesélte, igazán nincsenek szavak, amikkel hűen le lehet írni ezt a látványt.

Gondolkodott mit csináljanak ma?! Programként lehetett volna a wellnessbe is menni –kaptak egy ingyenes masszázs vouchert is-, mehetnek borkostolóra –kisvasúttal, aminek Zsófi biztosan örülne-, fürödhetnek, napozhatnak, pihenhetnek, kirándulhatnak is a környéken! Mennyire nehéz is nyaralók élete! Ennyi féle dologból mit válasszon az ember?! 😉 Úgy döntött, ha felébrednek a lányok, megbeszélik együtt.

8 óra után ébredezett már Zsófi, és persze Marcsi is hamarosan. Ők is kimentek az erkélyre, megcsodálták újra a kilátást. Balázs noszogatta őket, hogy lassan menni kellene reggelizni –ő már fent volt egy ideje, és megéhezett- mert, hát 10ig be kell fejezni a reggelit (itt jegyzem meg, hogy All inclusive ellátás esetén is általában 10ig van reggeliztetés, de a szálloda különböző pontjain 10kor nyitnak a büfék, bárok, kávézók, ahol „ingyenesen” lehet enni. Persze nem tojásrántottát, meg szalámit, de pl. hamburgert, hideg-melegszendvicseket. Aztán 11-12 órától kezdődik az ebéd, ami tart 14-15 óráig. 14-15 óra körül újra nyitnak a büfék, bárok, ahol megintcsak ehetünk snackeket, pizzaszeletet stb… amikor bezárnak kezdődik a vacsora, és este 10 után nyitnak az éjszakai bárok, szórakozóhelyek, ahol ugyancsak van korlátozott étkezés. Több hotelben éjfélkor ismét van un. késői vacsora lehetőség. Szóval gyakorlatilag egész nap ehetünk, ihatunk. Persze nem mindig mindent…)
9 óra előtt sikerült elindulni reggelizni. A reggeli ugyanott volt ahol az előző esti vacsora. A választék hasonlóan széles, csak persze más. Marcsinak maradandó élmény volt a reggeliknél pl. a tojás. Annyiféleképpen elkészítve, hogy alig lehetett megszámolni. A főtt, a tükör, a rántotta, annak különböző féle változatai (hagymás, paradicsomos, olivás, zöldfűszeres, szalonnás, kolbászos, és ennek kombinációi). Persze szalámi féleségből is vagy 20 féle. Zsófinak, és Marcsinak a frissen facsart gyümölcslevek ízlettek a legjobban. Néhány olyan trópusi gyümölcsből készült, amit addig nem is kóstoltak soha! Balázs inkább a virsli, és kolbászfélékből lakott jól, de evett a helyi görög hagyományos reggeliből is. Mindezt „lefojtotta” némi croassanttal, amiket megkent a rengeteg féle lekvárral, nutellával. Utóbbiak elfogyasztásába Zsófi is besegített. Amit még nem említettem, hogy aznap reggel a yachtkikötő felöli teraszra ültek, ahol szinte az orruk előtt jártak ki-be a különböző méretű yachtok. Balázs el is határozta, hogy reggeli után lesétálnak a kikötőbe, közelebbről szemügyre veszi a kis „csónakokat”.

Reggeli közben rákérdezett mi legyen az aznapi program?! Zsófi kapva kapott a kisvasutazáson, úgyhogy meg kellett ígérni neki, hogy ebéd utáni alvás után elmennek. Balázs sem ágállt ez ellen, mert a kisvasút a hotel borászatához vitt, ahol óránként borkóstolót tartottak. Szóval egy program pipa! Pontosabban kettő, mert a reggeli utáni kikötői sétát is megszavazták! A többivel úgy voltak, hogy majd alakul a nap, ahogy kedvük tartja. Nem kell semmi programhoz ragaszkodni, kötődni!

A kikötőbe a szállodán belül –elsőre- kisebb labirintusnak tűnő út vezetett. Amire nem is számítottak, hogy szebbnél szebb butikokat, ajándékboltokat fognak felfedezni. Balázs örült egy kicsit, mert még „korán” volt -10 óra- és a boltok zöme 11-12kor nyitott csak. Így relatíve gyorsan –fél óra alatt- leértek a kikötőbe. Ott az étteremből látott hajók testközelből hatalmasnak tűntek. Sok 50 láb (15 méter) hosszú volt, de jó pár 100 lábas is! Elképesztő ilyen hatalmas, csillogó, villogó yachtokat egészen közelről látni! (egy egy ilyen hatalmas cirkáló akár 1 millió €-ba is kerülhet)… Az ilyen luxus yachtokon nemcsak napozó, fürdő és hálószobák találhatók, hanem kisebb lakás méretű nappalik is! Balázs az egyiket egészen közelről nézegette, amikor a tulaj –aki a hajón tartózkodott- felhívta őket a fedélzetre! Persze szívesen mentek, csillogó szemmel köszönettel elfogadták a hűs ásványvizet, kávét, és rövid beszélgetés után mentek tovább. Nagyjából a kikötő közepén találtak egy „sétahajó” kikötőt. Legalábbis azt hitték… Megnézték a menetrendet, és úgy döntöttek felszállnak a következőre. Árat nem találtak, de hát volt náluk némi pénz, csak elég lesz… alapon nekivágtak. Beérkezett a hajó, felszálltak. Az egyik matróz elkezdte begyűjteni az utasoktól a viteldíjat, ami fejenként 2 €-ra rúgott (Zsófinak ingyenes volt). Balázs széles vigyorral fizette ki  a 4 €-t –sokkal többre számított-. Viszont, mint kiderült ez nem „sétahajó” volt, hanem amolyan vizitaxi szerű. A „taxi” a közeli kb. 20 perc viziútra lévő szomszéd településre vitte őket, ahol boltok, éttermek, árusok fogadták őket. A környék kisebb központi településére érkeztek, Neos Maramasba. Nem bánták az utat, mert a tengerről is megcsodálhatták a szállodájukat (Balázs állítása szerint is tényleg olyan, mint az interneten fellelhető képeken. Semmi photoshop, egyszerűen szép…), és persze az út közben lévő többi szállodát is. Kiszálltak, és elkezdtek bolyongani, nézelődni. Közben betértek egy hangulatos cukrászdába, ittak egy kávét, ettek fagylaltot, süteményt. Aztán indulás tovább, nézegetés a –soha még csak nem is hallott településen- kis ékszerdobozban! Felfedeztek szűk, hangulatos, görög stílusú házakat, sikátorokat, vendéglőket. Mivel dél felé járt az idő, az egyikbe bemerészkedtek. Kockás abrosz. Rövid kis étlap, de alig volt üres asztal! Ha másnak jó, nekünk is az lesz –vélekedett Balázs-. Marcsi helyeselt, és leültek. Még nagyon átgondolni sem volt idejük mit is ennének, a tulaj máris hozott két jégbehűtött Ouzot (ánizslikőr, amit étkezés előtt, után –néha alatt- is fogyasztanak kedvező tulajdonságai, íze miatt. ejtsd úzó), ami az egyik híres görög nemzeti ital. Na ez marasztalta is őket, és kiválasztottak kétféle ételt, amiről már hallottak. Az egyik a muszaka volt –ami nem kifejezetten görög étel, a balkáni régióra mégis nagyon jellemző. Azért sorolják a görög nemzeti finomságok közé, mert úgy hírlik, hogy az általuk készített változat a legfinomabb. Annyi mindenesetre biztos, hogy aki szereti a paradicsomos húsokat, megspékelve az egészet padlizsánnal, annak érdemes megkostólni- a másik a  szuvláki -a szuvláki a Magyarországon is kapható rablóhúsra emlékeztet, hiszen ez a görög étel is a nyársra húzott finomságokra épül-. Egybehangzóan azt állították soha ilyen finomat még nem ettek, mint ott abban a kis helyi étteremben (aztán a pár nappal későbbi tengerparti vacsorára ugyanezt mondták 😉 ) Ebéd után indultak vissza, mert Zsófi már kókadozott a fáradságtól –és a melegtől-. Három órára visszaértek, a szállodai butiksoron most csak átsétáltak. Marcsi, és Zsófi mentek a szobába lepihenni. Balázs lement a tengerpartra, úszott egyet, kikért egy sört, és kiült az egyik napozóágyra. A tengerparti napágyak mindegyike felett volt egy árnyékot adó, nádból, bambuszból készült napernyő. Úgy fordította az ágyat, hogy lássa a tengert, de a nap ne tűzze nagyon (délután volt, de még mindig erősen sütött a nap). Fél óra múlva Marcsi, és Zsófi is megjelent, mert a „kisasszony” nem tudott elaludni a szobában. Apához bújt a napágyra, és ott sikerült, aludt egy fél órát. Közben Marcsi is végre bele tudott menni a tengerbe. Ő is „vízimádó” , szeret úszni, fürdeni, vagy csak a vízben lenni. Amikor Zsófi megébredt mindannyian „elzarándokoltak” a 35 lépésre lévő büféig, és kedvükre ettek, ittak. (a déli országokban különösen érdemes odafigyelni a folyadékbevitelre. Ne legyünk rest, kérjünk, igyunk folyamatosan. Elsősorban vizet, de persze lehet alkoholos ital is, amit fogyasztunk. DE a nem megszokott alkoholok,- mint pl. a fentebb is említett ouzo- nagyobb mértékű fogyasztása akár napokig tartó szédüléssel is járhat! Ne rontsuk el ilyennel az utazásunkat, tartsunk mértéket! Alkoholt –főleg töményet- inkább csak naplemente után fogyasszunk!)

A nap hasonlóan zárult, mint az előző. Naplemente, kellemes vacsora, és alvás. A kisvasút, és a borkóstolás –időhiány miatt- aznap elmaradt. Másnap bepótolták… és harmadnap is, de erről később…

A 3-5. napról IDE kattintva olvashatsz..

2017-06-21T09:47:23+00:00